2023.02.23

Erről az ágazatról azt érdemes tudni, hogy a sok szempontból origónak tartott 2019.-ben az általa megtermelt 792 milliárd forint bruttó hozzáadott érték[1] a nemzetgazdaság egészének 1,92 százalékát képviselte. A COVID járvány azt okozta, hogy a talán legjobban érintett ágazat teljesítménye 2020.-ban brutálisan, 514 milliárdra, illetve 1,26 % arányra zsugorodott. Ez az érték 2021.-ben 747 milliárd, azaz 1,6 százalék volt. Ha az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumen változását tekintjük, azt találjuk, hogy az 2019.-ben még 4,8 százalékos bővülést jelentett, ami 2020.-ban drasztikus 45,5 százalékos visszaesésre, majd 2021.-ben éppen ellenkezőleg 43,2 százalékos bővülésre változott az előző évhez képest.  2022. egészéről egyelőre annyit tudunk, hogy a nemzetgazdaság egészének teljesítménye 4,6 százalékos bővülés volt az egy évvel ezelőttihez képest, az azonban egyelőre nem ismert, hogy ebben a szálláshely szolgáltatás vendéglátás ágazat milyen szerepet játszott. A fentiekből azonban sejthető, hogy volumenében még 2-3 százalék még hiányzik 2019.-hez képest és az akkori részesedést sem érte még el a nemzetgazdaság egészéből. Vagyis jogos az a korábban már gyakran hangoztatott állítás, hogy az ágazatot 2020-ban és 2021.-ben a járvány (és most a háború) talán a legérzékenyebben érintette.

Kiemelt makro-statisztikai adatok 2019-2022.

Megnevezés	2019.	2020.	2021.	2022.
Bruttó hozzáadott érték, milliárd forint
Nemzetgazdaság	40257	40867	46646	..
Szálláshely szolgáltatás-vendéglátás	792	514	747	..
Arány, %	1,97	1,26	1,6	..
Volumen változás, előző év=100
Nemzetgazdaság	104,7	95,2	107,5	104,6
Szálláhely szolgáltatás- vendéglátás	104,8	55,5	143,2	..

A KSH turisztikai szakmai adatai ma már az MTÜ - től származnak.- mivel megszüntetni kívánva a párhuzamos adatszolgáltatást a hivatal kivezette adatgyűjtései közül a kereskedelmi szálláshelyekre érvényes saját adatgyűjtéseinek zömét. Hivatalos statisztikai adatnak a KSH által - verifikált, EU normák szerint minőség-biztosított - publikált adatok számítanak. A KSH nyilvános adatbázisai - a statikus STADAT és a dinamikus Tájékoztatás Adatbázis – karcsúsodottak, számos adatkör egyelőre (?) kikerült onnan, így azután – többek között - a szálláshely szolgáltatás korábbiakhoz hasonló részletezettségű adatai ma már nem érhetők el.

A kereskedelmi szálláshelyek – amelyek a teljes szálláshelyi forgalom, a főidényben kétharmadát fedik le - 2022.ben 14,9 millió belföldi és 11,3 millió külföldi vendégéjszakát fogadtak. Az előbbi a 2019. évi forgalomnak 94, utóbbi csak 72 százalékát jelentette. Az év során ugyanakkor volt olyan hónap (szeptember), amikor a belföldi kereslet már elérte, vagy meghaladta a három évvel korábbit. Éves összevetésben így már csak 6% az éjszakákban mért elmaradás.

A külföldi forgalom felzárkózása olyannyira várat magára, hogy az éves elmaradás 28 százalékos, az utolsó három hónap volt a korábbiakhoz való ígéretesebb közeledés időszaka. Az ár-bevételek az áremelkedések és a gyengülő forint ellenére az éjszakák számánál is jobban csökkentek, ami annak lehet a következménye, hogy a kereslet a kevésbé igényes vendégforgalom felé mozdult el.  Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy a 2019.-hez képest hiányzó közel 4 és fél millió vendégéjszaka mikor tér vissza, hiszen a nemzetközi turisztikai kereslet szempontjából nagy reményekkel várt augusztusi kilenc napos atlétikai világbajnokság 200-250 ezer éjszakára prognosztizált forgalma és a EKF 2023 valódi hozadéka majd csak a későbbi években realizálódhat.

A szálláshelyeken 2019. óta megváltozott a külföldi és belföldi forgalom aránya ez utóbbi javára. Amig 2019. évben éves összevetésben fele-fele volt az arány, addig a nyári három hónapban a belföldieké volt a vezet szerep (55-58%), a többi hónapban a külföldiek voltak többen (52-57%). 2022.-re ez úgy változott, hogy hónapról hónapra visszaszorultak a külföldiek. Éves átlagban a belföldiek aránya 57, a nyári hónapokban 60-63 % volt. A kereslet csökkenés és a súlypont áthelyeződés a kereskedelmi szálláshelyek ár-bevételére olyan hatást gyakorolt, hogy az a 2019. évi 561 milliárdról folyóáron 464 milliárd forintra apadt. Eközben a gyorsuló infláció következtében a belföldiek számára emelkedtek a megélhetési költségek. A külföldi kereslet kiszolgálása szolgáltatás exportként értelmezhető, ezért a 20 százalékkal, éves átlagban 325 forintról 391 forintra gyengülő forint a turizmus számára kedvező[2].

A szálláshelyek ebből a szegmensből származó ár-bevételei folyóáron bővültek ugyan, ez azonban csupán az ágazatba is begyűrűző, ott megjelenő infláció hatása.

 

Kereskedelmi szálláshelyek kiemelt mutatói

Mutató	2019.	2022.	2022./2019. %
Belföldi éjszakák, ezer	15785	14910	94,4
Belföldi árbevétel, milliárd forint	208	218	104,5
Külföldi éjszakák, ezer	15753	11337	72,0
Külföldi árbevétel, milliárd forint	354	246	69,4
Összes éjszakák, ezer	31358	26254	83,7
Összes árbevétel, milliárd forint	562	464	82,6

Forrás: KSH/MTÜ

Érdekesen alakult a magászálláshelyek vendégforgalma a 2010-es évektől. A vendégéjszakák száma 2011.-ben még csak 3,2 millió volt, a teljes szálláshelyi forgalom 14 százaléka. 2019.re ez 10 millió éjszakára gyarapodott, a részesedés már 24 százalékra nőtt. A járvány a magánszálláshelyek külföldi forgalmát súlyosan érintette, a belföldit viszont érdekes módon egyáltalán nem. A 2019.-ben még 5 milliós külföldi forgalom 2020.-ban már csak 1,3 millió volt, a belföldi viszont a 2011. évi 2,1 millióról 2019.-re 5 millióra nőtt, ám ez 2020.-ban is ennyi volt, 2021,-re pedig 5,7 millióra nőtt. Az összes magánszálláshelyi forgalom így 2021.-ben 7,8 millió éjszaka volt, a 2011. évi kettő és félszerese és a 2019. évi 78 százaléka. A belföldi forgalom – amely 2018. és 2019. kivételével - domináns volt tehát ha nem is mentette meg a turizmust, a magánszálláshelyeken mégis csak sokat segített.

2022. 2022. évről a KSH adatbázisaiban csak a második félév hónapjairól van adat, az év egészéről az MTÜ becslései alapján lehet képet alkotni.[3] a kereskedelmi és magán szálláhelyi arányok, a belföldieknél és a külföldieknél egyaránt rapszodikusan alakultak a járvány után és most a háború hatására is.

A magánszálláshelyek ár-bevételéről jóformán semmi információ nem áll rendelkezésre. Ha az MTÜ február elejei közleményben szereplő, összes szálláshelyre vonatkozó 668. milliárdot összevetjük, a KSH kereskedelmi szálláshelyekről publikált 464 milliárdos ár- bevételével, becslésként megkockáztatható, hogy a magánszálláshelyeken 204 milliárd bevétel keletkezhetett.

                                    Szálláshelyek becsült teljesítménye, 2022.

Mutató	Vendégéjszakák száma, millió	Árbevétel, milliárd forint	Egy éjszakára jutó bevétel, forint
Kereskedelmi szálláshelyek	26,3	464	17643
Magán és egyéb szálláshelyek	13,7	204	1489
Összes szálláshely	40,0	668	16700[4]

Forrás: KSH/MTÜ

Ennyit tehát a hivatalos statisztikai adatokról, hozzátéve, hogy nehéz megbecsülni mit hoz majd 2023. bár némi bizakodásra adhat okot, hogy a kormány tavaly ősszel 30 milliárd forintos mentőcsomagot hagyott jóvá a turisztikai vállalkozások számára és az energetikai támogatási programot is kiterjesztette a szektor kkv-ira. Az sem elhanyagolható, hogy újabb nagy világeseménynek, az atlétikai világbajnokságnak ad otthont Budapest, ami több, mint 200 országában teszi láthatóvá és vonzóvá Magyarországot és a fővárost. Az persze kérdés, hogy vajon a lakosság, hogyan reagál az egyre nehezedő életkörülményekre és fogyasztási prioritásában a turizmus milyen pozíciót foglal majd el, nő, csökken vagy éppen stagnál majd a belföldi kereslet. És persze hogyan alakul majd a szomszédos országban dúló háború.

II.

Február 1.-én a 30. Turizmus Gálán a Budapesti Kongresszusi Központban az ágazat irányítói egyöntetűen maximális optimizmussal és még nem is csak óvatos derűlátással tekintettek a 2023. év elé. Az MTÜ[5] január 31.-i sajtóközleménye arról szólt, hogy… „Minden várakozásunkat felülmúlta 2022…” a vendégforgalom már csak kevéssel maradt el a 2019-es „bezzegévtől", amit idén túl is szárnyalhatunk”.  Ezt igazolandó az is elhangzott, hogy

„..A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) számai alapján 2022-ben 14,2 millió vendég közel 40 millió vendégéjszakát töltött a magyarországi szálláshelyeken, csaknem 40 százalékkal többet, mint 2021-ben, és már csupán 5 százalékkal kevesebbet, mint a rekordévnek számító 2019-es esztendőben. Továbbá, hogy a szálláshelyi bevételek 668 milliárd forintot tettek ki, a 2022-ben tapasztalt, átlagban 14,5 százalékos inflációt figyelembevételével reálértéken ez 583,4 milliárd forintnyi bevételt, és 2021-hez képest 52 százalékos bővülést jelent... A szobák átlagára 29 298 forint volt, ami átlagosan 15 százalékos drágulásnak felel meg.”  Tájékoztatásuk szerint „…a január-februári kilátások is nagyon ígéretesek, a foglaltsági mutatók jobbak, mint egy éve.”

Nem segít jobban az eligazodásban az MTÜ „Igy utazunk” névre hallgató, kívül állóknak szóló felülete sem, amely látványos info-grafikákkal szolgál ugyan, ezek azonban bár az egyes turisztikai fejlesztési térségekről egyenként bemutat néhány adatot, ám igazi országos elemzésekre közvetlenül nem alkalmas.

 

III.

Arról, hogy vajon vélekednek a szakma legfontosabb szereplői, a vállalkozások, érdemes egy pillantást vetni a Gazdaságkutató Intézet (GKI) úgynevezett Turizmus Konjunktúra Indexére (TKI), amelyet az intézet rendszeresen, havonta publikál.

A TKI decemberben azt jelezte, hogy az ágazat szereplői helyzetüket romlónak érzékelik. A decemberi romlás mindhárom alszektorban (szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, rendezvény szolgáltatás) éreztette hatását.

A vállalkozások üzleti helyzete 2022. utolsó három hónapjában az előző év azonos időszakához képest úgy alakult, hogy az a vendéglátásban 2022 nyarán romlott jelentősen, azóta azonban stagnál. A szálláshely szolgáltatásban augusztus óta, az egyéb turisztikai szektorban október óta romlik az üzleti helyzet. A cégek üzleti helyzete minden létszám kategóriában romlott, ezen belül legnagyobb mértékben a 3-5 fős cégeknél.

A turisztikai cégek 88%-a a működési költségek növekedéséről számolt be az elmúlt 3 hónapra vonatkozóan. Az egyéb turisztikai szektorokban működő cégek 92%-a vélekedett így, a vendéglátásban működők 91%-a, míg a szálláshely-szolgáltatásban működők 84%-a. A működési költségek az elmúlt 3 hónapban átlagosan 45%-kal nőttek a szektorban, 50%-kal a szálláshely-szolgáltatóknál, 46%-kal a vendéglátásban, míg 39%-kal az egyéb turisztikai szektorokban.

Decemberben a turisztikai cégek 84%-a szolgáltatási árainak növekedéséről számolt be az elmúlt 3 hónapra vonatkozóan,14%-uk nem változtatott az árakon, csökkenést 2% jelzett. Az áremelkedés átlagosan 17%-os volt, vagyis a cégek nem tudták áthárítani az összes költségnövekedést a fogyasztókra.

A foglalkoztatott létszám alakulása az elmúlt három hónapban azt mutatja, hogy lassú ütemben, de csökkent a kereslet a turisztikai ágazatban igényelt munkaerő iránt. Az egyes alszektorok vegyes képest mutatnak a mutató a szálláshely-szolgáltatásban és az egyéb turisztikai alszektorban alacsonyabb, mint a vendéglátásban.

A turizmus teljesítmény indexe (a szálláshely-szolgáltatásban vendégéjszakák számát, a vendéglátásban a vendégek számát, az egyéb turisztikai szektorban tevékenységtől függően a vendégek/ügyfelek/foglalások számát méri) is csökkent 2022 decemberben, A turizmus egyes alszektorai közül a szálláshely-szolgáltatásban átlagtól elmaradó, az egyéb turisztikai szektorban átlagos, míg a vendéglátásban ezt meghaladó volt az index.

A következő három hónapban az előző év azonos időszakához képest a szállásadók 15%-a vár a növekedést a vendégéjszakák számában, 48%-uk stagnálást, s 37%-uk vár visszaesést. A vendéglátásban működők közül 15% vár vendégforgalom növekedést, míg 43% stagnálást, 42%-uk pedig visszaesést vetít előre.

A turisztikai cégek 47%-a a közelmúltban is emelt árat és decemberben a turisztikai cégek 55%-a jelezte, hogy a következő 3 hónapban várhatóan emelni fogja szolgáltatásának árát, 34%-uk nem változtat az árakon, míg 10% jelzett csökkentést. A szálláshely-szolgáltatásban az új szezon közeledtével 60% az emelést tervezők aránya, miközben a vendéglátásban főként az élelmiszerárak emelkedése miatt 49%, míg az egyéb turisztikai szektorokban 55% tervez emelni.

Árak és működési költségek változása az előző 3 hónapban - 2022. május-december,%

 

Az üzleti tevékenység eredményének indexe a jelenhez képest a következő három hónapra is visszaesést jelez.

A TKI szerint a következő három hónapban a cégek minden bizonnyal kissé tovább csökkentik a munkaerőállományukat. A decemberi indexérték mindhárom alszektorban negatív, vagyis a vállalkozások további romlást várnak.

A bizonytalanság egyelőre tehát jól érzékelhető, a megbízható hiteles és bővülő tartalmú adatokra így a közeli jövőben még nagyobb szükség lesz.

IV.

Néhány fontos információ egyelőre nem áll rendelkezésre. Március 8.-ra ígéri a KSH a külföldi turisztikai keresletre és a turisztikai fizetési mérlegre, március 31.-re a lakosság belföldi utazásaira vonatkozó adatokat. Ezeknek az adatoknak az elemzése teheti majd teljessé a 2022.-ről alkotott képet.

Vissza »

És Te mit gondolsz?

Új hozzászólás

Nem vagyok robot:

Nem tudod elolvasni?

Küldés