2023.07.11

Július első napjaiban az egyik legnagyobb múltú hazai turisztikai szakmai szervezet, a MSZÉSZ megválasztott elnökének az idei főszezonra vonatkozó prognózisa, majd az ágazatirányító szervezet elnökének erre reagáló személyeskedést sem nélkülöző sértő hangvételű cáfolata rávilágított a turisztikai előrejelzések és mérőszámok helytállósága körüli anomáliákra és a felszín mögött meghúzódó feszültségekre. A reakció durva hangneme, valamint az elemzésekbe vetett bizalom hiánya megszólalásra ösztönözte a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetségét. Állásfoglalásunkat eljuttattuk a Turizmus.com szakmai portálhoz, ahonnan még várjuk a visszajelzést a publikálásról.

Megszólalásunk célja, hogy támogassuk és platformot biztosítsunk az olyan nyílt és jobbító szakmai vitákhoz, amelyek kölcsönös tiszteleten és megalapozott érveken alapulnak. Másrészt az anomáliák feloldása érdekében a turisztikai információs rendszert átláthatóbbá tevő javaslatainkkal hozzájárulhassunk a tisztánlátáshoz és az elemzések és szakmai érvelések mögül már régóta hiányzó bizalmi légkör helyreállításához.

A TUTSZ tagjai vallják: a higgadt és józan elemzések, a szektor szereplői közötti bizalom és az arra épülő együttműködés megléte egyben fontos versenyképességi faktor, amely nélkül nem képzelhető el a hazai turisztikai iparág fenntartható és hosszú távon való eredményes működtetése. A közjó és a közérdek megkérdőjelezhetetlen értékek Európában, mélyen beépültek a társadalmi normákba, a közgondolkodásba, ezért a gazdasági folyamatokban sem megkerülhetők. A közösség érdeke napjainkban már meghatározó eleme a stratégiaalkotásnak, ahogy a kölcsönös tisztelten alapuló partnerség is.

Ennek szellemében tesszük közre javaslatainkat, mely mentén valódi partnerség jöhet létre ismét a 2030-ig rögzített stratégiai célok elérése érdekében.

1. Az NTAK közös adatvagyon széles körű elérhetősége

A szóban forgó, sajtóban lezajlott pengeváltás elsődleges oka az eltérő adatforrások felhasználása volt, ami nem fordulhatna elő, ha a turizmus statisztikai adatbázisa az eredeti terveknek megfelelően és a NTS 2030-ban deklarált elvek – széles körű elérhetőség biztosítása a turizmus minden érintett szereplője számára, egy nyitott, adatmegosztáson alapuló digitális ökoszisztéma kialakítása - szellemében működne. Az NTAK létrehozása örvendetesen hozzájárult a szektor kifehérítéséhez és az „I” szektorból származó központi bevételek növekedéséhez, s egyúttal a szektor átfogó digitalizációját is felgyorsította.

Az adatvezérelt irányítási modell a stratégiai döntési mechanizmusokban régóta ismert a vállalkozások körében, melynek magasabb szinteken történő adekvát alkalmazása az adott közösség számára is előnyös lehet. Ennek feltétele, hogy az összegyűlt adatok széles körben megosztásra kerüljenek a különböző szereplők – közszféra, vállalkozások, kutatóműhelyek, szakmai oktatás - között.

A józan ész azt diktálja, hogy a nehéz gazdasági helyzetekben javítsuk az erőforrások kihasználásának hatékonyságát, beleértve a közösség által felhalmozott közadatvagyont. Ennek megvalósításához jogszabályi változtatásra van szükség, az erre vonatkozó törvénymódosító indítvány kidolgozásába partnerségi alapon konszenzussal elfogadott szakmai szempontok bevonása szükséges.

Az adatbázis egyes elaprózott részeinek kontextusból kiemelt publikálásának jelenlegi gyakorlata nem segíti a tisztánlátást és Magyarország versenyképességének megerősödését, ezáltal a turizmusból származó közösségi haszon maximalizálását sem szolgálja.

2. Az itthon keletkezett jövedelmek itthon történő elköltésének ösztönzése

Ebben a szakmai körben nem szorul magyarázatra, hogy az országon belül megtermelt jövedelmek itthon történő elköltése szintén közérdek. Minden európai ország igyekszik polgárait a belföldi pihenésre ösztönözni, s a statisztikai adatok szerint igen sikeresek ebben. Semmi nem indokolja, hogy Magyarországon a belföldi turizmusra ne hasonlóképpen, mint a költségvetés egyensúlyához is hozzájáruló területre tekintsünk. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023. év első öt hónapjában realizált 8,8 millió vendégéjszakák 50%-át a belföldi vendégkör tette ki.

Mivel a múlt heti cikk szerint ezt a megoszlást tartja kívánatosnak az ágazatirányító is, várhatóan egyetértés lesz abban is, hogy ennek fenntartása közös érdekünk. A belföldi turizmus terén a marketing aktivitások erősítése nem odázható el, különösen a vidéki térségek és települések esetében. Azon vidéki desztinációk kínálata, ahol a vendégkör kétharmadát, vagy még nagyobb részét a hazai közönség teszi ki, nem képvisel nemzetközi szinten olyan erős vonzerőt, hogy az elmaradó belföldiek helyét külföldi szegmensekkel lehessen pótolni.

A belföldi marketing tevékenység – a külpiacihoz hasonlóan - a fogadóterületek turizmusban érdekelt szereplőinek bevonásával a leghatékonyabb, mivel az aktivitások hatásának monitorozása is megkívánja az ő közreműködésüket. Az elmúlt időszak örvendetes hazai és uniós forrásokból megvalósult attrakciófejlesztéseinek fenntarthatósága miatt mindent el kell követni a látogatószám és ezáltal a szükséges bevételek biztosítása érdekében. Az országos szinten végzett marketing tevékenység akkor szolgálja jól a magyar turizmus érdekeit, ha egyaránt kiterjed a külföldi és belföldi célterületekre, célcsoportokra, lévén mindkét vendégkörre szükség van.

A röviden felvázolt két javaslatunk mihamarabbi megvalósítása érdekében a Turizmusfejlesztők és Tanácsadók Szövetsége kész további széleskörű eszmecserét folytatni partnerségi alapon. Ahogy eddig is, a jövőben is nyitottak vagyunk minden olyan együttműködésre, melyek Magyarország turisztikai versenyképességének javítását szolgálják.

Vissza »